Lazán nem fogadom el hogy éhes vagyok, hogy rohadnak szerveim, az életem.
Nem fogadom el, hogy nem ismernek.
Nem kívánok aludni, sem enni.
Ez nem a hiszti, ez csak álom. Alvás nélkül, mert rájöttem, mert tudom. Szabályozott, de pihenehéz álom. Beékelve néhány röfögő jelenetet, csülökpartit a végekkel, és szar zenét. Érzem, hogy nem lesz nyertes.
Kinek lenne mégis jó karakterzenéje? Azoknak akik csunyák és dagadtak, és mögöttük lopakodik egy tubás. Dömdödömnek hivod őket, de hét év alatt szigoruan.
Az én karakterzeném szünnel kezdődik, majd felcsap magasra, végül dobbal próbálják utánozni a szabad tűz hangját, ahogy ég.
Természetesen nem lehet, de elcsalják frakkban lévő emberek.