Gyónásról
Ha előjönnek a reformátusok, mindig megjegyzik, hogy papnak gyónni felesleges. Beszélhetünk közvetlenül Istennel, minek oda egy pap, közénk.
Ugye ismerjük ezt, az egyik legkeményebb pontja Luthernek; szükséges volt egyrészt a búcsúcédulák, illetve az egyház erkölcsi válsága folytán (invesztitura, címek halmozása, VI. Sándor pápa etc.). Manapság ez persze már nem így van, a papok nem tartanak feleséget, a pápa nem a feleségével ül a trónon, és Gyurcsány sem alapított egyházat, mikor majdnem elvált.
A beszéltetés, illetve a fülbegyónás azonban zseniális ötlet.
Tisztában kell lennünk azzal, hogy gyónáskor, mikor elmondjuk a bűnöket, gondjainkat: beszélünk róla. A pszichoanalízis, meg minden, sosem volt új találmány; mindig használták ezt azok akik az Emberrel dolgoztak.
A kibeszélés, ugyanis segít nekünk is felfogni, megérteni a gondjainkat, és hogy ne csak spanyolviaszt írjunk, a kibeszélés terapikus erővel bír. Feltételeznünk kell azonban hogy akinek gyónunk az rendelkezik kellő empátiával, illetve egy jó ember. A gyónás azért is megy ki a divatból, mert nincs már bizadalmunk senkiben. Ha látunk egy papot, még nem hisszuk el hogy ő jó ember.
Ez a papok felelőssége. Noha rács van a gyóntatószékben, így a grimaszokat nem látjuk, de tudjuk ki van a túloldalt. Nem beszélünk arra érdemtelennek a gondjainkról, ahogy nálunk aljasabb embernek sem mondjuk el, hogy fáj a család, ma például. Ez önvédség, persze.
Tisztában kell lennünk azzal is, hogy a saját magunk megismeréséhez, szükséges a környezetünk. Hiába gondolkodunk nagyon mélyen a buszon, hiába látjuk a melkasunktól lefelé magunkat, az amit mi sejtünk magunkról, sosem a teljes kép. Mégha nem is tévedünk nagyot, mi nem látjuk az arcunk, a szemünk, a grimaszaink, és a mozdulatunkat sem. Ha beszélünk valakivel, nem a tükörbe nézünk, a saját arcunkra is csak következtethetünk, hisz teljesen ösztönös gyakorta amit vágunk.
Az elhallgatás, sosem vezet a továbblépéshez. A beszéd, a megértés, segítség a lelkünk könnyítéséhez. A blogok, naplók ugyanebből a vágyból születtek, aki ír, aki magáról ír, nos az végtelenül vágyik arra, hogy a bejegyzés végén nagy levegőt vegyen, és tisztának érezhesse magát.
(Apropó, 2004 óta Bajnai Gordon múlt héten tett először látogatást a Pápánál, közvetlenül ezután volt hír, hogy a Fidesz számít a történelmi egyházakra, az ország kormányzásában, és szeretné kikérni a véleményüket. Mekkora változás ez, az elmúlt sok év állandó támadásai után. Gondoljunk csak Magyar Bálint, vagy Hiller István keresztes harcára a nyolcosztályosok ellen, illetve az egyházi iskolák ellen, mert az elitképzés, az ugye gonosz. )